Minimum income protection schemes in the Central and Eastern European countries
In: Corvinus journal of sociology and social policy, Band 9, Heft 2, S. 113-133
ISSN: 2061-5558
3 Ergebnisse
Sortierung:
In: Corvinus journal of sociology and social policy, Band 9, Heft 2, S. 113-133
ISSN: 2061-5558
Az oktatási feltételekhez kötött transzferek (FKT) olyan készpénztámogatások, amelyeket a szülőknek (esetenként közvetlenül a gyermeknek) fizetnek ki abban az esetben, ha a tanköteles korú gyermek rendszeresen iskolába jár. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, felfüggesztik a támogatás további folyósítását, vagy utólag vissza kell azt fizetni. Az FKT támogatások általános célja a gyermekek iskolai részvételének növelése, a közoktatásban töltött évek meghosszabbítása, illetve a korai iskolaelhagyók és tartós hiányzók számának mérséklése. Disszertációm az Európai jóléti politikákban még viszonylag újdonságnak számító oktatási feltételekhez kötött készpénztranszferek kialakulásával, a kontinensen történő elterjedésével és működésének sajátosságaival foglalkozik. A kutatás alapja a TÁRKI Európai Bizottság megbízásából végzett, európai FKT-k hatásaival foglalkozó vizsgálata, amelyben az intézet külsős munkatársaként vettem részt. Dolgozatom első kérdése, hogy: Milyen szerepe volt a nemzetközi gazdasági szervezeteknek az európai FKT-k megjelenésében? Következő kérdésem: Milyen szerepe volt a helyi döntéshozóknak és a társadalmi akaratnak az FKT-k bevezetésében? Szintén fontos kérdés, hogy: Mely társadalmi csoportok a programok szankcióinak elsődleges elszenvedői?, illetve: Hogyan változnak a vizsgált országok egyes oktatási mutatói a feltételekhez kötött támogatások bevezetését követően?. A kérdések megválaszolása érdekében három EU tagállam oktatási feltételhez kötött transzferéről készítettem esettanulmányt: a magyarországi iskoláztatási támogatásról, a bolgár gyermeknevelési támogatásról, illetve a Belgium Flamand tartományában működő iskoláztatási támogatásról. Kutatásom során részletesen elemeztem a programokat érintő szakpolitikai dokumentumokat (nemzeti és nemzetközi stratégiák, akciótervek, jogszabályok, publikációk, stb.), továbbá kvalitatív interjúkat készítettem az FKT-kal foglalkozó kormányzati és civil szakemberekkel mindhárom országban. Vizsgálatomból kiderült, hogy noha a feltételes transzferek bevezetése nem hozható közvetlen összefüggésbe a nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Világbank, IMF) elvárásaival, ezen szervezetek tagállami jóléti politikákra gyakorolt nyomása igen jelentős. A helyi döntéshozók és a vizsgált országok közvéleménye – különösen a kelet-európai országokban –igen jelentős mértékben támogatják a pénzbeli támogatások oktatási feltételekhez kötését. Kutatásom tanulsága szerint az FKT szankciói elsősorban az egyébként is hátrányos szociális helyzetű csoportokat sújtják, különös tekintettel a szegényekre, az etnikai kisebbségekre és az elmaradott területek lakosaira. Eredményeim alapján, a disszertációban vizsgált FKT-k csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képesek a gyermekek korai iskola-elhagyásának és hiányzásának országos mutatóit javítani, valamint a gyermekeket hosszabb ideig az iskolapadban tartani.
BASE
In: International social work, Band 66, Heft 5, S. 1431-1443
ISSN: 1461-7234
This article examines the developments and current trends in the practice of critical social work in Hungary and Switzerland based on the international literature on critical social work, as well as Hungarian and Swiss publications that are less known to the international scientific community. The study concludes that contemporary Swiss and Hungarian critical social work is in close relationship with civil society and is particularly effective in intervening where state-run social services are less efficient. This includes the areas of migration aid and homeless care in both countries, and the support of the Roma people in Hungary.